Először is arra válaszolok, miért hoztam létre egy irodalmi blogot, amikor ma oly kevesen olvasnak, s ha mégis, akkor többnyire romantikus ponyvákat, a műveltebbek pedig a divatos bestsellereket. Nehéz idők járnak most a művészi vénával megáldott honfitársainkra, mert itt a kultúra és a műveltség épp annyira sokadlagos, mint az egészségügyi helyzet, avagy az, hogy a munkaképes emberek felének nincs rendes munkája.
Szeretném, ha megismernéd azokat az írásaimat, amik az elmúlt rendszer politikai cenzúráján valamiért fennakadtak. nagyon bosszantotta őket az egykori rebellis, intrikus és a szerintük nyomdafestéket nem tűrő stílusom, a népellenesnek megbélyegzett személyiségem, ezért úgy gondolták, jobb lesz, ha örökre elhallgattatnak és beraknak a süllyesztőbe.
Mától vegyétek úgy, hogy feltámadtam, újra létezem, és ma már büszkén felmerem vállalni mindazokat az állítólagos bűnöket, amit a leírt gondolataimmal valaha elkövettem.
Amikor ideköltöztünk (ahol most élünk), megpróbáltam belépni a rétsági irodalmi körbe, hogy újra tartozhassak valahová, - hiszen anno 82-ben még a Kiss Tamás költő által vezetett debreceni írókör tagja voltam -, de válaszra sem méltattak, pedig akkor már állítólag dúlt Magyarországon a polgári demokrácia, mert mindez már jóval 98 után történt.
Egyszer hajdanán, még a régi rendszer egyik megyei pártbizottsága első titkárának kötelező vendégeként a tudomásomra hozták, hogy mától, vagyis attól a naptól kezdődően tőlem egyetlen sor sem fog napvilágot látni. Mondván, jobb lesz, ha meghúzom magam, mert ők nem hülyék, átlátnak a szitán, amit a soraim között ki lehet olvasni, arra ebben az országban sem most, sem a későbbiek során nincs szükség. Így azután sikerült belém fojtaniuk a szót, leálltam az írással.
Szeretném, ha megismernéd azokat az írásaimat, amik az elmúlt rendszer politikai cenzúráján valamiért fennakadtak. nagyon bosszantotta őket az egykori rebellis, intrikus és a szerintük nyomdafestéket nem tűrő stílusom, a népellenesnek megbélyegzett személyiségem, ezért úgy gondolták, jobb lesz, ha örökre elhallgattatnak és beraknak a süllyesztőbe.
Mától vegyétek úgy, hogy feltámadtam, újra létezem, és ma már büszkén felmerem vállalni mindazokat az állítólagos bűnöket, amit a leírt gondolataimmal valaha elkövettem.
Amikor ideköltöztünk (ahol most élünk), megpróbáltam belépni a rétsági irodalmi körbe, hogy újra tartozhassak valahová, - hiszen anno 82-ben még a Kiss Tamás költő által vezetett debreceni írókör tagja voltam -, de válaszra sem méltattak, pedig akkor már állítólag dúlt Magyarországon a polgári demokrácia, mert mindez már jóval 98 után történt.
Egyszer hajdanán, még a régi rendszer egyik megyei pártbizottsága első titkárának kötelező vendégeként a tudomásomra hozták, hogy mától, vagyis attól a naptól kezdődően tőlem egyetlen sor sem fog napvilágot látni. Mondván, jobb lesz, ha meghúzom magam, mert ők nem hülyék, átlátnak a szitán, amit a soraim között ki lehet olvasni, arra ebben az országban sem most, sem a későbbiek során nincs szükség. Így azután sikerült belém fojtaniuk a szót, leálltam az írással.
A „felszabadulásunkat” követően vettem a bátorságot, és újra írni kezdtem, de a publikálás megint csak falba ütközött. Az akkori szerkesztőbizottság ugyan kitűnően múlatott az írásomon, de a főszerkesztő nemet mondott. Ez a blogom – noha korántsem bosszúvágyból -, de a régi keletű írásaimat épp úgy tartalmazni fogja, mint az ezután következőket, mert hiszem, és remélem, az értékeket nem szabad véka alá rejteni, hanem be kell mutatni, még akkor is, ha valakinek félre áll tőle az orra.
Ha politizálnék, de nem teszem, mert nem vágyok arra, hogy munka nélkül, s csupán a szófosásból tartsam el a családomat, ma is és mindörökké az ellenzék első sorában ülnék és buzgón ostoroznám az úrhatnám és képzetlen seggvakarókat.
Döntsd el, mennyiben vagyok olvasmányos, illetve olvashatatlan. Szerintem az írásaim zöme független a politikától, inkább szürrealista, morbid, szabadszájú, és arrogáns, mintsem lázító, pláne meg nem népellenes.
Második (irodalmi) blogomat, a "Lanio Writings"-t az alábbi linken érheted el:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése